Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei díjtalanul készíteni, amelynek megvalósítása ese­tén a bekövetkezett hibák kiküszöbölhetők; ezen felül a Ptk. 310. §-a alapján fennáll a kártérítési felelőssége is. Ez utóbbi folytán köteles a bekö­vetkezett hibák kijavítására, illetve kijavíttatására. A Ptk. 392. §-ának (2) és (3) bekezdése értel­mében a kivitelezőt a felismerhető tervhiba miatt figyelmeztetési és ennek elmulasztása esetén kár­térítési kötelezettség terheli. A lefolytatott bizo­nyítás nem igazolta a tervezőnek azt a védeke­zését, hogy a kivitelező a tervezési hibát felismer­hette. Mivel kivitelezési hiba nem történt, és a kivitelező a figyelmeztetés terén sem követett el mulasztást, nincs jogalap arra, hogy a kivitelező és a tervező között kármegosztásra kerüljön sor (Ptk. 344. §). Ezért a kárjellegű kijavítási költségek vi­selésére csak a tervező kötelezhető (LB. Gf. IV. 30. 057/1983. sz.). Hegesztési munkák végzését köteles a vállalkozó megtagadni, ha a megrendelő a gyúlékony anya­goktól mentes munkahelyet a részére nem biz­tosítja. A felperes vállalkozási szerződés alapján cső­szerelési munkát végzett az I. r. alperesnél; az el­végzett munkáról küldött számlát azonban az al­peres nem egyenlítette ki. Ezért a felperes 260 599 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az L r. alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult át. Nem vitatta, hogy a számla összegével tartozik, de 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom