Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)
A felek jogai és kötelezettségei előadta, hogy a hegesztési munkák végzésével nála a felperes tüzet okozott. A tűz okozta károkat a EL. r. alperessel állíttatta helyre, akinek a helyreállításért 276 815 forintot fizetett. Ezért ezt az öszszeget a felperes követelésébe beszámította; egyben keresetet terjesztett elő a II. r. alperessel szemben és őt a perbeli munkákkal kapcsolatban keletkezett számlák kiadására kérte kötelezni. A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte. Előadta: figyelmeztette az I. r. alperest, hogy a - gyulladás veszélye miatt - polinterán szigetelő anyaggal ne dolgozzék. Az I. r. alperes egyik kivitelezője ennek ellenére azon a helyen, ahol a felperes hegesztett, tűzveszélyes anyaggal szigetelt. A per során a II. r. alperes a saját számláját ellenőrizte és azt 236 036 forintra mérsékelte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a hegesztéshez a felperes külön engedélyt nem kért, az általa végzett munkáknak a hegesztés része volt. A hegesztést a felperes a munkanaplóba is bejegyezte, így az I. r. alperes, aki egyébként a munkavégzést végig irányította, ellenőrizte, tudott a hegesztésről, ennek ellenére ahhoz megfelelő munkaterületről nem gondoskodott. Mindezeket együttesen mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a tűzeset bekövetkeztében az I. r. alperes is közrehatott és a közrehatás arányát egyenlő mértékben 50-50%-ban állapította meg. Ezért a szakértő által kimunkált kár fele részének megfelelő összeg, vagyis 92 522 Ft erejéig találta az I. r. alperes beszámítási kifogását megalapozottnak. 63