Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei végeznie a szakszerű faanyag védelmet. Álláspontja szerint a kár e mulasztásra vezethető vissza, amelyért az alperest kártérítési felelősség terheli. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a nem vitás tényállás szerint a felek között a Ptk. 389. §-a által szabályozott vállalkozási szerződés jött létre, amelyben az alperes elvállalta a felperesek tanyaépületéhez tartozó tetőszerkezet elkészítését. A Ptk. 391. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó a munkát saját költségén köteles elvégezni. A perbeli esetben a felek a törvény e diszpozitív rendelkezésétől annyiban tértek el, hogy a felperesek az anyag megvásárlása céljából előleget adtak az alperesnek. Ez a körülmény azonban nem változtat azon a szabályon, hogy a vállalkozó az eredmény létrehozásával, a szolgáltatás átadásával tesz eleget kötelezettségének és ekkor száll át a kárveszély a megrendelőre. Eddig az ideig az előlegből vásárolt és tárolásra átvett építőanyag kezelésének kötelezettsége őt terheli (LB. Pfv. IV. 21 285/1995. sz.). Közvetlen jogviszony hiányában a perbenálló kötelezetti közreműködőnek közvetlenül a jogosult javára történő marasztalása - a megváltozott gazdasági viszonyok között -nem jogszerű. A felperes és az I. r. alperes közt szerződés jött létre a felperes raktárépülete tetőzetének felújítási 48