Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei vény e diszpozitív szabályától a peres felek megálla­podásukban annyiban tértek el, hogy a megrendelőt 1 mFt vállalkozói díjelőleg megfizetésének, vala­mint egyszeri részszámla kiegyenlítésének kötele­zettsége terhelte. A felperes a szerződésben kikötött előlegnél nagyobb összeget fizetett meg az alperes­nek. Ebből következik, hogy a vállalkozási szerző­dés alapján az átadás-átvételt megelőző időben reá háruló valamennyi kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. Az alperest pedig a munkálatok befe­jezését megelőzően a megrendelőtől további pénz­összeg nem illette meg. Ezért jogellenesen járt el, amikor ennek hiányára hivatkozással a kivitelezést abbahagyta és a további teljesítést megtagadta. Ennek alapján a Ptk. 313. §-a lehetővé teszi, hogy a felperes mint jogosult, választhasson a késedelem vagy a lehetetlenülés jogkövetkezmé­nyei között. Mindkét esetben megilleti őt a szer­ződéstől való elállás joga. Ennek gyakorlása a Ptk. 320. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogügy­letet felbontja. Erre az esetre a Jjftk. 319. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a megállapodás meg­kötésének idejére visszamenő hatállyal megszűnik és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Mivel a perbeli esetben a szerződéskötést meg­előző helyzet visszaállítására már nincs lehetőség, helyette elszámolásnak van helye. Elszámolása során azonban a bíróság nem észlelte a szakértő által vétett számítási hibát, ezért kijavítva a Leg­felsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította (LB. Pfv. IV. 20 570/1996. sz.). 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom