Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei vény e diszpozitív szabályától a peres felek megállapodásukban annyiban tértek el, hogy a megrendelőt 1 mFt vállalkozói díjelőleg megfizetésének, valamint egyszeri részszámla kiegyenlítésének kötelezettsége terhelte. A felperes a szerződésben kikötött előlegnél nagyobb összeget fizetett meg az alperesnek. Ebből következik, hogy a vállalkozási szerződés alapján az átadás-átvételt megelőző időben reá háruló valamennyi kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. Az alperest pedig a munkálatok befejezését megelőzően a megrendelőtől további pénzösszeg nem illette meg. Ezért jogellenesen járt el, amikor ennek hiányára hivatkozással a kivitelezést abbahagyta és a további teljesítést megtagadta. Ennek alapján a Ptk. 313. §-a lehetővé teszi, hogy a felperes mint jogosult, választhasson a késedelem vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményei között. Mindkét esetben megilleti őt a szerződéstől való elállás joga. Ennek gyakorlása a Ptk. 320. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogügyletet felbontja. Erre az esetre a Jjftk. 319. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a megállapodás megkötésének idejére visszamenő hatállyal megszűnik és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Mivel a perbeli esetben a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítására már nincs lehetőség, helyette elszámolásnak van helye. Elszámolása során azonban a bíróság nem észlelte a szakértő által vétett számítási hibát, ezért kijavítva a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította (LB. Pfv. IV. 20 570/1996. sz.). 46