Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai jogvitájukat ennek alapján kell rendezni. Ez a szerződés pedig közel áll ugyan a megbízási szerződéshez, de attól mégis eltérő ún. atipikus szerződés. Igaz ugyan, hogy a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése szerint a megbízott a rábízott ügy ellátását vállalja, és a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie, de anélkül, hogy meghatározott eredmény elérését vállalná. Erre utal a Ptk. 478. §-ának (2) bekezdése is, amely szerint a megbízott a díját akkor is követelheti, ha az eljárás nem vezetett eredményre. Ezzel szemben a felek szerződésükben a díjfizetési kötelezettséget „sikeres közvetítői tevékenységéért" kötötték ki, az alperesnek az ingatlan megszerzésében is közreműködnie kellett, amely az adott esetben a kezelői jog vagy a használati jog megszerzését jelentette. A sikeres közvetítői tevékenységhez viszont szükséges lett volna a felperes kezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is. Mivel az alperes eredmény elérését vállalta, ezért a felek között létrejött jogügylet megbízási szerződésnek nem tekinthető. A felek atipikus szerződése a Ptk. 389. §-ában szabályozott vállalkozási szerződéshez áll közelebb, ezért a felek jogvitáját e szabályok megfelelő alkalmazásával kellett elbírálni. A felek a szerződésben nem rendelkeztek arra az esetre, ha az alperes által vállalt eredmény a feleknek fel nem róható okból marad el, és erre az esetre díjazást sem állapítottak meg. Tény, hogy a vállalkozási szerződés lehetetlenült, mégpedig jogszabályváltozás következtében, tehát olyan okból, amelyért egyik fél sem 29