Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai időpontjában hatályos jogszabályok szerint a szerződés érvényességéhez harmadik személy jóváhagyására vagy hatósági hozzájárulásra nem volt szükség. A felperes az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett a szerződést a földhivatalhoz bemutatta és az alperest megillető közvetítői díjat átutalta. A földhivatali bejegyzési eljárás elhúzódott, s az időközben hatálybalépett jogszabályi változások folytán a felperes kezelői jogának bejegyzésére nem kerülhetett sor. A felperes keresetében a már kifizetett megbízási díj visszafizetését igényelte, amelyet az elsőfokú bíróság azért tartott megalapozatlannak, mert álláspontja szerint a megbízási szerződés nem eredménykötelem, a Ptk. 478. §-ának (2) bekezdése szerint a megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díj kifizetését akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben oly módon maradt el, amelyért a megbízott felelős. Tekintve, hogy a felperes maga sem állította, hogy az eredmény az alperesnek felróható okból maradt el, az alperes jogszerűen tarthat igényt a megbízási díjra, így az annak visszafizetésére irányuló kereset alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest a kereset szerint marasztalta. ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a felperes követelése jogcímeként tévesen hivatkozik a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira, ugyanis az iratokból megállapíthatóan a felek között szerződés jött létre, így 28