Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai szolgáltatta, a 3 550 000 Ft vállalkozói díj megfizetésétől pedig elzárkózott. Ezért a felperes keresete a vállalkozási szerződés teljesítése jogcímén ennek megfizetésére irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2 850 000 Ft-ot és annak késedelmi kamatát. Döntését arra alapította, hogy a felperes a teljesítés lehetetlenné válása miatti megtakarítását 700 000 Ft-ban elismerte és ezzel az összeggel a keresetet leszállította. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését részben megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét 3 550 000 Ft-ra felemelte. Rámutatott, hogy az alperes nem elállt a szerződéstől, hanem a plakátok átadásának elmulasztásával annak teljesítését lehetetlenné tette. Ennek jogkövetkezményét pedig a felek szerződésében úgy határozták meg, hogy az alperest ebben az esetben is terheli a vállalkozói díj megfizetésének kötelezettsége. A felperes viszont csak az alperes elállása esetén lett volna köteles megkísérelni a szabadon maradt reklámhelyek értékesítését, de az alperes elállásának a hiányában ilyen kötelezettsége nem keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette: helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felek a Ptk. 389. §-a által szabályozott vállalkozási szerződést kötöttek. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése pedig lehetővé tette számukra, hogy annak tartalmát szabadon határozzák meg. E jogukkal élve a teljesítés alperesnek felróható lehetetlenülésének egyik sajátos 19