Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés a munkavégzést az alperes leállította, majd a munkaterületről május 18-án levonult. A felperes az eredeti terv módosítására kötött szerződést majd a tervezői művezetést is megrendelte, az alperesnek azonban csak egy ún. „tervlap-vázlatot" adott át, amelyről a perben kirendelt szakértő azt állapította meg, hogy annak alapján az alperes csak állandó tervezői művezetéssel végezhette volna tovább a munkát. Az alperes 19.. július 21-én bejelentette, hogy „eláll" a szerződéstől. A felperes ennek alapján egy másik vállalkozóval kötött szerződést, de 440 000 Ft-os meghiúsulási kötbérigényt érvényesített az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás eredményeként hozott ítéletével az alperest a módosított kereset szerint kötbérben és perköltségben marasztalta. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. Megállapította, hogy a pincerendszernek a szerződés megkötése és a munkák elkezdése után történt feltárása nem tekinthető a szerződés körülményeiben való lényeges tévedésnek, amely indokolta volna a szerződés megtámadását az alperes részéről. A szerződés lehetetlenné válása az alperes érdekkörében felmerült ok következménye volt, kimentés hiányában tehát az alperest az elsőfokú bíróság a meghiúsulási kötbér megfizetésére jogszerűen kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. 170