Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés Az építési szerződésnek megfelelő teljesítés és a szolgáltatásnak az építtető által történt használatbavétele után elvégzett munka nem tekinthető többletmunkának. Ennek ellenértékét a megrendelőnek - külön erre vonatkozó megállapodás hiányában és a jogszabályban meghatározott feltételek esetén - jogalap nélküli gazdagodás címén kell megfizetnie. A felperes generálkivitelező az I. r. alperes lebonyolító ellen azért indított keresetet, mert a lebonyolító a II. r. alperes részére elkészített raktár pótmunkáiról kiállított számlájából nem egyenlítette ki a tetőszigetelés elasztolen mázolásáért és a kerítésépítésért számított tételeket. Az I. r. alperes, minthogy a beruházást megbízás alapján bonyolította le, marasztalása esetére a megbízója ellen a felperesével azonos tartamú keresetet terjesztett elő. A bíróság a pereket egyesítette, majd a II. r. alperest 73 878 Ft megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az elasztolen mázolási munka elkészült, annak költsége az átalányárban nem szerepelt, így az elvégzett munka ellenértéke a felperest megilleti. A kerítésépítés ugyan szerepelt a tervben, de a II. r. alperes a tervtől eltérően jelölte ki a kerítés nyomvonalát. E tételnél sem volt vitás, hogy a felperes a munkát elvégezte. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kereseti követelés jogosságát megállapította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bírósá164