Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés eredeti tervben, sem a költségvetésben nem szerepeltek, így nem minősíthetők többletmunkának. A felek egyébként is az eredeti tervben és költségvetésben nem szereplő munkával kapcsolatban szerződésmódosításban állapodtak meg, az alperes szolgáltatta az ehhez szükséges tervdokumentációt. A vitatott munkákat (föld- és síkalapozási, valamint villanyszerelési munkák) az eredeti tervtől eltérően kellett végezni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokolásbeli módosítással helybenhagyta. A perben irányadó tényállás szerint az alperes a kivitelezés során módosította az alapozási tervet. A tervmódosítás költség-következményeit is levonták a felek olyképpen, hogy az átalány vállalkozói díjat az új tervek által megkívánt mértékben felemelték. A terv és a szerződés módosításának megtörténte után a pót-, illetőleg a többletmunka felmerülésének kérdését már nem az eredeti tervek és költségvetés alapján, hanem a szerződés módosított tartalma szerint kell megítélni [Ptk. 403. § (4) bek.]. A módosított terv- és költségvetés szerint kivitelezett munka nem lehet sem pótmunka, sem többletmunka. A felperes a szerződést annak módosított tartalma szerint teljesítette, tehát jogosan tart igényt a módosított szerződésben kikötött vállalkozói díjra. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben tehát a követelés nem pótmunka ellenértéke fejében, hanem a módosított szerződésben kikötött vállalkozói díj címén illeti meg a felperest (LB. Gf. VII. 31. 482/1978. sz.). 163