Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés nak elfogadásával történt. A felperesnek kellett a kivitelezési terv és a költségvetés alapján a díj összegét olyan módon megállapítania, hogy az megfeleljen a szerződésben részletesen feltüntetett építési munkák ellenértékének. A szerződés 9. pontja nem tartalmaz olyan egyértelmű kikötést, hogy az alperesek a többletmunka értékét is kötelesek lennének a kikötött díjon felül megtéríteni és e munkák elvégzése írásbeli szerződésmódosítás alapján történhetne. Ennek megfelelően a felek, illetve az alperesek a szerződést úgy értelmezhették, hogy az írásbeli szerződésmódosítás, illetve a további díjfizetési kötelezettség csak a tervektől eltérő, az utólag megrendelt további szolgáltatásokra vonatkozik. A felperes ennél fogva az átalánydíjon felül a többletmunkák ellenértékét nem követelheti. Alaptalan a keresete a GKT 79/1973. számú állásfoglalásra is figyelemmel, a drágább anyag felhasználásából eredő többletköltség tekintetében is. A felek a szerződést e tekintetben nem módosították és bírósági szerződésmódosításra sem került sor. A felperes azonban a 68 369 Ft-ban felszámított és ténylegesen pótmunkának minősülő szolgáltatás ellenértékét az építőközösség tagjaitól, tulajdoni arányuknak megfelelő mértékben jogszerűen követelhette. A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. A másodfokú bíróság részítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felek között átalánydíjas szerződés 156