Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)
Az építési szerződés jött létre és minden többlet- és pótmunka írásbeli szerződésmódosítást igényelt. A felek a vállalkozói díjat végleges jelleggel egy összegben, átalányárként határozták meg, ezért a kikötött díjon felül csak a tételesen bizonyított, igazolt pótmunkák értéke számolható el. A vállalkozó ilyen esetben a többletmunkák kockázatát magára vállalja, ennek fedezetét rendszerint megfelelő tartalékkal kalkulálja és annak megtérítésére utóbb sem tarthat igényt. A felperes az adott esetben többletmunkák értékét kívánta az alperesekre áthárítani, amelyet tehát nem érvényesíthet, egyébként is ehhez a szerződés írásbeli módosítására lett volna szükség. Az elsőfokú bíróság helytállóan döntött a költségvetésben előírtnál drágább anyag felhasználásával kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelemről is. A kivitelező erre még akkor sem tarthat igényt, ha a drágább anyagot műszaki szükségből használta fel. A tervdokumentáció előzetes felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis a kivitelező figyelmének erre is ki kell terjednie, vagy ha utólag keletkezik ilyen helyzet, a megrendelővel a többletköltség viseléséről meg kell állapodnia. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta a következő indokolásbeli módosításokkal és kiegészítésekkel: Az építési szerződés alapján teljesítendő szolgáltatást az építési terv műszaki tartalma határozza meg. Ennélfogva a szerződésszerű teljesítéshez el kell végezni mindazokat a munkákat - függetlenül attól, hogy azok a költségvetésben szerepel157