Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A beruházó az alperessel a s.-i levéltár átalakítási, felújítási munkálatainak elvégzésére kötött szerződést. A megállapodás értelmében a villamosenergiát a beruházó biztosítja. Az alperes szóban megrendelte a felperestől a levéltár felvonulási villanyszerelését, amely a megrendelő által biztosított elektromos csatlakozószekrény hálózatra kapcsolásából állt. A felperes a kapcsolószekrényt áram alá helyezte, az alperes pedig a munka ellenértékét kifizette. A felperes a rákötést méretlen vezetékre végezte el, ezért szólt az alperes egyik vezetőjének, hogy kérjen az áramszolgáltatótól ideiglenes mérőórát. Az alperes a mérőórát nem szerezte be, mert abban a hiszemben volt, hogy a helyszínen lévő árammérő szekrényben ténylegesen van óra, így a felhasznált áram a megrendelő számára onnan mérhető. Ellenőrzése során az áramszolgáltató észlelte, hogy szabálytalan áramvételezés történt, s egy becsült árammennyiség emelt díját számolta el az alperesnek. Az alperes a kifizetett összeget inkaszszóval a felperes bankszámlájáról leemelte. A felperes keresetében 86 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a szabálytalan áramvételezés nem az ő magatartására vezethető vissza, mivel felhívta az alperes figyelmét a megfelelő eljárásra. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolásában hivatkozott a 7/1986. (VII. 8.) IpM. rendelet 13. § (8) és (5) bekezdéseiben foglaltakra, ame103