Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei lyek értelmében az alperesnek, mint fogyasztónak szerződést kellett volna kötnie az áramszolgáltatóval, illetve igénybejelentéssel kellett volna élnie. A szerződés megkötése, illetve az igénybejelentő megküldése a bíróság álláspontja szerint az alperes feladata volt, mivel a felperes csupán a rákötést végezte el, ugyanakkor felhívta az alperes illetékes dolgozójának a figyelmét arra, hogy az áramszolgáltatótól órát kell kérnie. Ezt az alperes elmulasztotta; mulasztásából eredő kárát ezért nem háríthatja át a felperesre. A fellebbezés elutasítása miatt elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A peres felek a Ptk. 389. §-a szerinti vállalkozási szerződés kötöttek. A szerződés alapján a felperes kötelezettsége volt az épületben lévő kapcsolószekrény áram alá helyezése. A munka elvégzése során a felperes tudta, hogy méretlen vezetékre csatlakozik. Eljárása során felhívta az alperes egyik vezetőjének figyelmét arra, hogy kérjen mérőórát. Az alperes ezt elmulasztotta, de nem győződött meg arról, hogy a kapcsolószekrényben van-e mérőóra. A Ptk. 396. § (3) bekezdése a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségét írja elő. E rendelkezés értelmében a vállalkozónak az a feladata, hogy a szolgáltatott dolog felhasználásához, fenntartásához adjon meg olyan közvetlenül felhasználható tájékoztatást, hogy annak alapján a megrendelő számára az átadott dolog megfeleljen a rendeltetési céljának. 104