Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika A szívóharang többszöri próbálkozás ellenére leesett, és mivel a koponya helyzete változatlan volt, mely helyzetben a vacuum extractio nem volt kivitelezhető, ezért császármetszés elvégzése mellett döntött a választott orvos. A felperesek részéről már ezt megelőzően is volt olyan irányú kívánság, hogy a magzatot császármetszéssel hozzák világra, de ezt a kérést az I. r. felperes választott orvosa nem találta megalapozottnak. A császármetszés elvégzésének eredményeként 18 óra 45 perckor 4400 gr súllyal megszületett a felperesek gyermeke, azonban az intenzív élesztés ellenére 19 óra 40 perckor elhalálozott. A magzat halálának oka a tartós oxigénhiányos állapot, mely annak következtében állt elő. hogy a magzat hosszú időn keresztül stagnált a medencebemenetben, és emiatt koponyaűri nyomásfokozódás állt be. Ennek oka pedig a relatív téraránytalanság volt. A magzat koponyája nagyobb volt annál, mint hogy az adott méretű medence bemenetén átjuthasson. Az I. r. felperes medencéje méreteinek ellenőrzése megtörtént, azonban a magzat méreteinek megítélésére nem történt megfelelő vizsgálat. A szülést közvetlenül megelőzően elvégzett ultrahangvizsgálat a gyermek méreteinek megállapítása végett jelentősen segíthette volna annak felismerését, hogy relatív téraránytalanság áll fenn. Az I. r. felperes választott orvosa diagnosztikai tévedést követett el, amikor a szülést hüvelyi úton kívánta lefolytatni és befejezni. Az UH vizsgálatot az 1. r. felperes hosszas, többórás vajúdása ellenére nem végezte el. Tévesen értékelte a kopo94