Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika ár 1 1-én az UH vizsgálat elvégzésével kerüli az orvosok tevékenységének előterébe. Heveny hasi katasztrófa esetén a korai diagnózisnak döntő jelentősége van. Ennek érdekében addig kell kiterjeszteni a diagnosztikai ténykedést, amíg a műtéti javallat egyértelművé nem válik, vagy pedig elvethető. A diagnózis felállításában komoly segítségetjelent az UH és CT vizsgálat, szükség esetén kontrasztanyagos vizsgálat elvégzése. Ezeken túlmenően egyéb vizsgálati módok is vannak, amelyek teljessé tehetik a kórismézési lehetőséget. A szakértői vélemény is úgy foglal állást, hogy egy korábban elvégzett UH vizsgálat több információval is szolgálhatott volna, s ha a vastagbélsérülést ez a vizsgálat kimutatja, a műtét elvégzésére korábban kerülhetett volna sor. Ezekkel összefüggésben pedig annak a további szakértői megállapításnak van lényegi jelentősége, amely szerint, ha a halálhoz vezető okot. mindenekelőtt a bélfalelhalást és hasi vérzést korábban felismerik, és a műtétet korábban végrehajtják, a beteg életbenmaradásának nagyobb a valószínűsége. Mindezek alapján az alperes felelőssége szempontjából nem az utóbb tévesnek bizonyult diagnózis felállításának - s az ennek megfelelő eredménytelen kezelésnek - van jelentősége, hanem annak, hogy a beteg felvételekor, majd a kezelés alatt is az orvosoknak a tünetek alapján kellett volna arra gondolni, hogy a betegnek belső sérülése van. A mulasztás ebből következően abban áll, hogy a vizsgálatokat nem terjesztették ki addig, hogy eldönthető lecycn a műtéti beavatkozás szükségessége, vagy 85