Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Gyermekbelgyógyászat kórházba történt átszállítás után sem voltak találhatók. Feltehetően ezek a betegségek fent sem álltak az átszállítás időpontjában, tekintve azt, hogy ezek általában terminális állapotban lépnek fel, tehát csak a halált megelőzően közvetlenül alakulhattak ki. Mivel ezek a halálokok az alperes által végzett kórházi kezelések során -fenn sem álltak, tünetei nem mutatkozhattak, és felismerhetők nem voltak, így a megfelelő gondossággal járt el az alperes, nem tanúsított olyan jogellenes magatartást, amely neki felróható, és a bekövetkezett eredménnyel okozati összefüggésben állna. A hepatitis A vírus által okozott megbetegedés, illetőleg a Reyhe-syndroma tekintetében a bíróság az alábbiakat állapította meg: a gyermek kezelése során a május 2-i laboreredmények ismeretében sem volt egyértelműen diagnosztizálható a hepatitis A vírus. Erre az önmagában megemelkedett májenzim GOT és GPT éltékek sem utalnak. A májbetegség május 5. napján igazolódott, vírusfertőzésre pedig a május 9-i szerológiai vizsgálat utalt. A kialakult Reyhe-syndroma csak a halál utáni patológiai, a máj szövettani vizsgálata után volt igazolható. A májenzimek emelkedése önmagában nem tett indokolttá kezelést, ha azonban már ekkor ebben az irányban kezelik a felperesek gyermekét, a betegség kimenetelét ez sem befolyásolta volna. A hepatitis vírus okozta májbetegség, illetőleg a Reyhe-syndroma terápiája csak tüneti, az okokat megszüntetni nem tudja, és ezek okozták végzetesen a beteg halálát. A vírusbetegségcknél a Reyhesyndroma szövődményeként társuló májelégtelen76