Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

B) Baleseti sebészet tását a jogerős ítélet megállapította -. dc a műtét után felvétel készült, és a felperes kára nem az alperesnek ezzel a mulasztásával áll okozati összefüggésben. A szakvélemény sem állította a második ficam június 21. előtti bekövetkezését, sőt azt június 17. és június 27. napja közötti időben bármikor bekövetkezhetőnek tartotta, de mert az alperes röntgenvizsgálatot nem végeztetett, helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperest terhelte annak bizonyítása: a második ficam június 21-én még nem állott fenn. E körben a bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékoknak helyes mérlegelésével állapította meg. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy ha június 21-én már bekövetkezett volna a második ficam, műtétet kellett volna ajánlani. A fclülvélemény kifejezetten olyan véleményt adott, hogy a ficam felismerésének néhány napos késedelme állapotromlást nem okozott, és a második műtét után mindenképpen mozgáskorlátozottság marad vissza. Az pedig, hogy a második ficam bekövetkezett, és emiatt újabb műtétre került sor, az alperes terhére nem róható. A szakértői vélemény - a jogerős ítélettől eltérően - valóban azt tartalmazza, hogy a másodlagos ficamra az eredeti gipszsínt „visszatenni már nem, vagy alig lehet", de a felperes maga sem állította, hogy a gipszsín visszahelyezésénél bármiféle nehézség adódott, amelyből az orvos ficamra gyanakodhatott volna. A jogerős ítélet tehát nem okszerú'tlenül állapította meg. hogy az alperes röntgenfelvétel elmaradása miatti mulasztása „egyéb felróható 175