Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Hl Baleseti sebészet Szakmai szabályszegés és a kártérítési felelősség összefüggése Az amerikai állampolgárságú felperes 19.. június 16-án Budapesten az utcán elesett, amelynek következtében a bal könyöke kificamodott és eltörölt. Az alperes kórházban június 17-én műtétet végeztek, június 18-án gipszsín alkalmazásával a felperest elbocsátották, és 21-érc ellenőrző vizsgálatra visszarendelték. Ekkor a gipszsínt az alperes orvosa eltávolította, a sebet megnézte és átkötötte, majd ugyanezt a gipszsínl visszahelyezte. Ez alkalommal röntgenvizsgálatot nem végeztek. A felperes június 22-én hazautazott az Egyesült Államokba, majd két nappal később háziorvosához fordult, aki sebész szakorvoshoz irányította. A június 27-én készített röntgenfelvétel újabb ficamot diagnosztizált, amely miatt június 29-én műtétet végeztek. Ekkor a ficamot megszüntették, az orsócsont-fej maradványát és a szabad ízületi testet alkotó két csonldarabkát eltávolították. A felperes október végéig betegállományban volt, és a következő év júniusáig rendszeres utókezelésben részesült. A felperes módosított keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Azt állította, hogy maradandó egészségkárosodása az alperes orvosainak felróható magatartására vezethető vissza, mert ellátása nem a szakma szabályainak megfelelően történt, ezért kellett újabb műtétet végezni és hosszú ideig utókezelésben részesíteni. 173