Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A) Álatalános sebészet ként kialakult csonthártyagyulladást is. A klinikai kezelés során is különböző antibiotikumos kúrákat kapott a felperes, állapota azonban tovább romlott. Ezért a Sebészeli Klinikán a felperes bal lábán amputációt végeztek el olyan magasságban, amely viszonylag még ép vérellátással rendelkezett. Az amputációra azért került sor. mert a kialakult csonthártyagyulladás és a lágyrészelhalások okozta fertőzésveszély a felperes további életét fenyegette. A telperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítésre kérte az alperes klinika kötelezését. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette: az orvos felelőssége az általános kártérítési felelősségi szabálynál súlyosabb, hiszen eljárása során nem úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hanem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a betegség gyógykezeléséhez, gyógyításához szükségesek. Az alperes alkalmazottai a felperest kezdettől fogva szakszerű, az orvostudomány jelenlegi állásának és az orvosi szakma szabályainak megfelelő ellátásban részesítették. A leggondosabb kezelés ellenére is álmeneti javulás után ismét kialakultak a lágyrészelhalások, gennyező sebek. Ennek oka elsődlegesen a felperes sorsszerű érszűkületes megbetegedése volt, amely az alsó végtagra kiterjedően, viszonylag alacsonyabb, több verőeret érintő elzáródásban és szűkületben nyilvánult meg. A sebgyógyulási jelentősen nehezítette és késleltette a felperes 143