Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A) Álatalános sebészet Vékonybélnek a műtét során bekövetkezett sérülésénél az elvárható orvosi magatartás A felperes feleségén az alperes kórház orvosai daganatot távolítottak el. A beteg műtét utáni állapota rosszabbodott, keringése romlott, megszűnt a vizeletelválasztás, majd légzés- és keringésmegállás következtében meghalt. A leiperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Azt állította, hogy az alperes orvosai nem a tőlük elvárhaló legnagyobb gondossággal és körültekintéssel jártak el. mert a hasfal lezárása közben a belet varrótűvel megsértették. Ennek következtében alakult ki a gennyes hashárlyagyulladás, amely vérmergezést okozott, és halálhoz vezetett. Az alperes orvosai tévedtek, amikor hashártyagyulladás helyett tüdőembóliát diagnosztizállak, és nem végeztek azonnali műtétet. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a halálhoz vezető vénnérgezés tűszúrás okozta bélsérülés miatt jött létre, és így a felperes feleségének halálát orvosi mulasztás okozta. Azt megállapította, hogy a tüdőembólia diagnosztizálása tévesen történt ugyan, de a kezelés a téves diagnózis ellenérc helyes volt. A jogerős ítélet felülvizsgálatát az ítélet megalapozatlansága miatt a felperes kérte. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta, és a következőket fejtette ki. A harmadik személy károkozásáért való helytállásnak a Ptk. 348. 8-a (I) bekezdésében megha139