Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Idugg) ógyászal A felperesnek az alperes kórházból való november 10-én történt elbocsátásakor sem járt el a kórház megfelelő gondossággal, hiszen a körzeti orvos beutalása alapján már november 12-én jelentkezelt újból a felperes a kórháznál, és ekkor már felvetették az érintett ujjak csonkolásának szükségességét. Tehát teljesen indokolatlan, orvosilag megalapozatlan volt a felperesnek javult állapotú megjegyzéssel a kórházból november 10-én történt elengedése. Mindezek alapján a városi bíróság a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényét megalapozottnak találta. A felperes a bal kezét azóta biztonságosan legfeljebb támaszkodásra használhatja. Az ezzel összefüggő vagyoni hátrány pontos kiszámítása nem lehetséges, ezért a városi bíróság 150 000 Ft általános kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest [Ptk. 359. § (1) bek.j. A felperes által 600 000 Ft-ban megjelölt nem vagyoni kárpótlás összegét sem találta túlzottnak a városi bíróság. Az összegszerűség megállapításánál igen jelentős szerepet játszik a káresemény abból a szempontból, hogy az eddig is beszűkült életvitelt folytatni kényszerült felperes helyzete a kórház nem szakszerű ellátása miatt tovább romlott, és ha magatehetetlen nem is lett, de jelentős mértékben kiszolgáltatott állapotba került. A nem vagyoni kártérítés a személyiség növekvő polgári jogi elismerésén nyugszik, ez a jogintézmény a személyiségvédelem eszköze. A megítélt nem vagyoni kár ,,nemcsak a kár nagysága, de maga a szemé126