Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Jogi alapok lehetőségek között az orvostudomány minden­kori állásának, a beteg egyéni adottságainak, valamint betegsége szakának megfelelő' gyógy­kezelésben kell részesíteni. Az orvosnak és a fogorvosnak (a továbbiakban: orvos) a legcél­ravezetőbb vizsgálati módszereket, gyógymó­dokat és gyógyító eszközöket kell alkalmaznia. (2) Az orvosnak a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel meg kell tennie mindazokat az intézkedéseket, amelyek a betegségek meg­előzéséhez, a beteg életének megmentéséhez, gyógyulásához, munkaképességének helyreállí­tásához szükségesek. Az orvos az általa gyó­gyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb gondossággal köteles gyógykezelni. (3) Az orvos gyógyító-megelőző' tevékenysé­gében a tudományosan elfogadott vizsgálati el­járásokat, gyógymódokat és gyógyító eszközö­ket - a fennálló jogszabályok korlátai között ­maga választja meg. Az orvos felelős a beteg vizsgálata és gyógykezelése, egészségének vé­delme érdekében tett intézkedéseiért, illetőleg a szükséges intézkedések elmulasztásáért. 44. § (1) Az orvos gyógyító-megelőző' tevékeny­sége körében nem alkalmazhat olyan vizsgálati eljárást, gyógymódot vagy gyógyító eszközt: a) amely az alkalmazás időpontjában az or­vostudománynak nem felel meg, b) amelynek kockázata nagyobb az eljárás (ténykedés) elmaradásával járó kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs, ^ 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom