Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 28. § rábbi házasságából származó gyermekéről, és a házasság megkötése után a gyermek után járó tartásdíjat fizették is egészen addig, amíg az együttélésük meg nem szakadt. Az alperes semmi olyan nyilatkozatott nem tett, amely szerint az együttélés alatt kifizetett gyermektartásdíjakat esetleges házassági vagyonjogi vita keretében a felperes különadósságaként kívánná elszámoltatni. Az alperesnek tudomása volt arról, hogy a felperesnek nem volt olyan jelentős különvagyona, amelyből a gyermek tartását fedezhette volna. De nyilvánvaló, hogy az alperes sem gondolt az együttélés ideje alatt arra, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége nevezettnek a közös vagyonból való részesedését fogja majd csökkenteni. Ennek következtében tehát azt kell vélelmezni, hogy az alperes a felperesnek ezt a kötelezettségét a házassági vagyonjogi igények rendezése során külön elszámolás alá nem tartozó kötelezettségnek tekintette (LB P. törv. III. 21 003/1965.). A házassági együttélés alatt idegen nővel történt nemi érintkezésből származó gyermek tartására kifizetett összeg a férj különadóssága Tévesen állapították meg a bíróságok, hogy az alperes házasságon kívül született gyermeke után fizetett tartásdíj az alperesnek nem különadóssá82