Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) tározat indokolása szerint az ingatlant csak a II. r. felperes vásárolta, így a kisajátítási kártalanítási összegnek csak a fele vehető figyelembe az illetékmentességnél. A felperesek a jogerős államigazgatási határozat ellen - annak hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtottak be. A keresetet a bíróság elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az illetékről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet módosított 30. § (7) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés szerint* mentes a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alól az ingatlan vásárlása, ha az a kisajátított ingatlanért kapott kártalanítási összegből történt. Ez a rendelkezés a volt tulajdonos számára biztosítja, hogy a kisajátított ingatlana helyett illetékmentesen más ingatlant vásárolhasson a kártalanítási összegből és annak erejéig. A Csjt. 27. §-a akként rendelkezik, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A kisajátított ingatlan a felperesek közös vagyona volt. Ugyancsak a házastársi vagyonközösségbe került a fenti jogszabály értelmében a kisajátítási kártalanítás összege, valamint az ebből az összegből vásárolt ingatlan is, függetlenül 36