Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) ben kiadott átszámítási táblázat szerint - valorizált összeg a hagyatéki ingatlan értékének jóval kisebb részét teszi ki, s így nyilvánvaló, hogy a felperes vagyonjogi igényének rendezését célzó reális értékkiegyenlítést nem biztosít. Mindezek mérlegelése alapján helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a ténybeli és jogi következtetésre, hogy a közös vagyonnal együtt a különvagyon megtérítése mellett a felperest a perbeli ingatlan további 1/4 részének tulajdonjoga házastársi közös vagyon megosztása jogcímén jogszerűen megilleti. így tehát formailag az örökhagyó telekkönyvi tulajdonában álló 1/2 házilletőség fele, vagyis az egész ingatlan 1/4 része nem tartozik az örökhagyó hagyatékához (LB P. törv. I. 20 314/1967.). Különadósság kifizetése a közös vagyonból A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak. Az a kétszobás öröklakás, amelyben házassági életközösségük fennállása alatt együtt laktak, az alperesek közös tulajdona. A közös lakásból a két gyermekével a felperes távozott el. A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztását kérte. Előadása szerint az öröklakást terhelő építési kölcsön jelentős részét az együttélés alatt fizették vissza és megtakarított pénzükből viselték a lakás felújításával felmerült 179