Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt.31.§(2)-(6) Életközösség megszűnése utáni beruházások elszámolása, ha a közös tulajdon megszüntetésére nem kerül sor A jogerős ítélet szerint az életközösség megszű­nése után végzett beruházások vonatkozásában a felperes igénye idő előtti. Ez az álláspont téves. Az ingatlan a peres felek házassági életközös­ségének megszűnése (sőt házasságuk felbontása) után is egyenlő arányú közös tulajdonukban ma­radt. Ettől kezdve tehát a peres feleknek mint tulajdonostársaknak a jogviszonyát a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai (Ptk. 139­149. §-ok) szerint kell elbírálni. A felperes mint tulajdonostárs beruházásokat végzett egymaga a házban, így pedig azok jellegétől függően meg­nyílhatott a joga ahhoz, hogy egészben vagy rész­ben a beruházott érték felének a megtérítését igényelje az alperestől. Vizsgálni kell tehát, hogy milyen jellegű beruházások történtek. A Ptk. 142. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel azok­nak a beruházásoknak a megtérítését feltétlenül igényelheti, amelyek az állaghoz (az építkezés be­fejezéséhez) tartoztak, függetlenül attól, hogy e beruházásokhoz az alperes beleegyezését kikérte­e vagy sem. A Ptk. 142. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a bíróságnak kell el­döntenie, hogy az alperest a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó esetleges további beruhá­zásokbanjelentkező értékemelkedés alapján mi­lyen mértékű megtérítési kötelezettség terheli a 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom