Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt.31.§(2)-(6) men kívül hagyta azt a tényt, hogy a lakásingatlan korábban a felek közös bérleménye volt. A 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében* az állami tulajdonban állott bérlakás elidegenítése során megállapított, a forgalmi érték meghatározott százalékával csökkentett eladási ár, mint a bérlő részére biztosított jelentős kezdemény, az ingatlan megszerzésekor mindkét felet megillette. A felek egymásközti viszonyában éppen ezért nem lehet kiindulni a lakás eladási árából, mert az ezen alapuló elszámolás a tulajdonjogát elveszítő fél számára a jogszabályon alapuló kedvezmény őt illető arányos értékét indokolatanul vonná el, a tulajdonjogot megváltó fél pedig méltánytalan előnyhöz jutna azzal, ha a jelentősen csökkentett vételár megfelelő hányadának megfizetése ellenében teljes forgalmi értékű ingatlan kizárólagos tulajdonjogát szerezné meg. Az 1991. március 21én megkötött szerződés 1. pontjából következtethető, hogy a felek a fenti szempontokat a megállapodás során figyelmen kívül hagyták, ami a feltűnő aránytalanság vizsgálatát önmagában is szükségessé teszi (LB Pfv. II. 20 774/1993.). ^Megjegyzés: Az önkormányzati, valamint az állami lakások és helyiségek elidegenítéséről ez idő szerint az 1993. évi LXXVIII. törvény III. része rendelkezik. 138