Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. §(2)-(6) Feltűnő értékaránytalanság esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása Annak a kérdésnek az eldöntésénél, vajon a bíróság a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet állítsa-e vissza, vagy pedig éljen az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának lehetőségével, gondosan vizsgálni kell a szerződéskötés körülményeit, annak célját, a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállításának a következményeit és a felek viszonyait. Az adott esetben a felperes célja a haszonélvezeti jogról való lemondással és a kiköltözés vállalásával a közös lakás megszüntetése és önálló lakás szerzése volt, amihez a felperesnek az anyagi lehetősége is megvolt. A felperes a céljának elérése érdekében a közös lakást elhagyta és M.re költözött, ahol jelenleg is él. Ez arra enged következtetni, hogy a felperes a lakáskérdését megoldotta, a perbeli lakásba való visszaköltözése tehát meghaladottnak tűnik. A visszaköltözés a megállapodásnak azzal a másik céljával is ellentétes, amely az I. r. alperes részére a cserelakásként átadott bérlakása helyett önálló lakást kívánt biztosítani. A megállapodás nélkül az I. r. alperesnek erre lehetősége nem lett volna. Végül figyelembe kell venni azt is, hogy a másodfokú bíróság döntése egy lakásba kényszeríti a volt házastársakat, akik nem tudnak egymással élni és az együttlakás a jövőben is állandó nézeteltérések és súrlódások forrása lesz. A másodfokú bí139