Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) mélyes szempontok is vezethetik (pl. kiskorú gyermekük érdeke, vagy az, hogy vagyoni vitájuk mielőtt peren kívül rendeződjék), amelyeket a szerződés megtámadása iránti perben általában nem tárnak a bíróság elé. Ezek a szempontok jelentősen, az esetek túlnyomó részében nagyobb mértékben befolyásolhatták szerződési akaratukat, mint a szorosan vett arányosság követelménye, következésképpen a bíróságnak a feltűnő értékaránytalanságra alapított keresetet a szerődés megtámadására vonatkozó általános (Ptk -beli) szabályok mellett a családjogi viszonyok sajátosságait is figyelembe véve kell elbírálnia (LB Pfv. II. 22 21 817/1993.). Aránytalan előny Az alperes a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással támadta meg a felek által 1991. március 21-én aláírt „házassági vagyonközösséget megszüntető szerződést". Álláspontja szerint a szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbsége miatt érvénytelen, mert a felperest a lakásingatlan után terhelő megváltási árat a felek nem a lakás valóságos forgalmi értéke, hanem annak az állam részére fizetett eladási ára alapján határozták meg. Az alperesnek a viszontkeresetét elutasító jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelme alapos. A perbeli esetben a bíróság figyel137