Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1914
11 hogy a jól fegyelmezett akarat, az alkut nem ismerő kötelcsségérzet, a közérdeknek mindenek felett való tisztelete és a tiszta élettel fentartott idegerö érvényesül döntő hatással nemcsak a béke napjaiban, hanem a fegyveres harcban álló népek világversenyén is. A mi boldogult barátunk erős kötelességérzetet és nagy elszánást vitt a harctérre is. Nem kereste a veszedelmet, de ki sem tért előle Két hónap alatt számos csatában állott golyózápor között; fogadta és adta a parancsot; ápolta a bátorságot, vitézi el- szánásra tüzelve embereit. Ha elesett a vitéz, felvette fegyverét s maga küldötte a jól célzott golyókat, hogy — mint fiatalos hévvel mondá — visszaadjuk az orosznak 1849-et. De végre az ő kezéből is kiesett a puska. Október 16-án utoljára szentült le az áldott nap a mi Agnerünk életében. Éjjeli támadás volt. Egy orosz löveg szívébe fúródott, s megszűnt dobogni az, hol annyi nemes érzés lakott s ahonnan annyi szeretet áradott. Most a jó ember, a kitűnő tanár s a bátor katona a csatatéren pihen. Tehát ő is áldozat. Az elszánt hősiesség, a kötelességtudás, az eszményi gondolkodás és a nemzeti becsület áldozata. De erősen hiszem és vallom, hogy vitéz társaival együtt nemcsak áldozat, hanem elégtétek áldozat azokért a bűnökért, amelyekkel az Istentől elfordult úgynevezett „szabadgondolkodás“ az utóbbi időkben nemzetünk megmételyezésére tört. Elégtétek áldozat a politikai és magánérdekéi lélek vásárlás, a hatalommal, közhivatalokkal és közvagyonnal való visszaélés bűneiért, különösen pedig a szépirodalom és a színpad elfajulásáért.
