Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1907

29 Miles 2. Kötözve vitetel a fő-Vezérekhez s úgy veszed barátságodnak jutalmát, vak paraszt. Miles .9. (Elevat pacjniam e térni). Mitsoda Levél ez? Rustieus. Hadgyatok békét .... mennyünk a fő-Vezé­r ekliez. Nicolaus. Lássam azt a levelet... Istentelen, a faluból jöttél a Táborra. Nem jót jelent ez a levél, méltó félni az illyenkor bengező1) kémektől. Rustieus. Semmi gondom nékem az levéllel; adgyátok viszsza az almámot. Nicolaus. Hitetlen visgálodo Tuardius kémje, honnan vet­ted ezt a levelet; hogyan merészel(sz) ily nagy gonoszságot. Rustieus. Meg mondám, hogy semmi gondom a levél­lel. vidd oda, a hová tetczik; csak hogy: add viszsza az almámot. Miles 1. Vessük lánczra, úgy vigyük a király elejibe, had alogya ki álmát előtte. Rustieus. Halláe keetek! én keeteknek semmit sem vétet­tem, ezen protestálok, a fő-Vezérek eleibe apellálok. Nicolaus. Nem elégé vádole téged ez a levél? Nem a Tuardius keze irásae; te pártütő! Rustieus. Én nem Bánom, ha a luciper3) írásais, Csak ad(d) viszsza az almámot; a levelet vid(d) oda, a hova tetczik. Nicolaus. Nem te hoztade Tuardiustól, ravasz róka! nem te jöttéié ide az faluból. Ály elé, hitván denevér...... m ajt jutalmát veszed remek hamisságodnak... loduly a király eleibe. Rustieus. Egek tekéncsétek ártatlanságomot. 'aMucit(ur). Scena 5-ta. Post.rokovitis Tuardiusnak kedvesebb Vezérét Radostust meg ölvén, Lajoshoz fut. a Tuardius levelével, melyei segétséget, kér a Lylhua­nusoktol. Postrokovius et Radostus. Postrokovius. Oda van! ah oda van; szomorú homályba borittatott minden erősségünk; minden szépségűnk! Voltunk, oh meg vesztcgettetett erkölcsnek keserves emlékezete! vol­tunk az országnak disze; és a köz jónak fen tartó oszlopai; x) szerteszét járó, titkot böngésző. 3) Lucifer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom