Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
7 retni és csalódni. Aztán a rég eltört csillárok fényénél, a divatból rég kiment öltözetekben vágynánk a rég leroskadt várak termében időzni, most társalogva a régi étiquette szabályai szerint, majd a régi viszonyok akadályai közt küzdve a régi előítéletekkel; most a szenvedély régi féktelenségével támadva meg a régi társadalom szokását, illemét, világrendjét, majd viszont legyőzetve, kiáilani a régi társadalom és erkölcsi eszmék boszuját, végig szenvedni megvetéseit, kegyetlenségét, nemesisét, börtöneit, kényszereit, poenitentiáit, bakóit, tűz- és víz próbáit. Mi mindezeket szeretnék, mondja a közönség. Szeretnék egy óiiási képbe foglalva, vagy külön rajzokban. Továbbá még vágynánk a régi kabinetek titkaiból, a régi zárdák némaságából, a régi charlatanok lármáiból, a régi tudatlanok büszke igényeiből, a régi bölcsek ábrándjaiból és a régi vértanuk lelkesedéséből, a szépet és nevetségest meghallani. Vágynánk a nép primitiv állapotából, életmódjából, bűneiből és erényeiből s aztán ráadásul a régi országok, városok külalakjából, a régi testületek szelleméből, a régi jogi s állami fogalmakból sok, igen sok, művészileg hű és törénelmileg igaz sajátságokat ismerni, tényeket tudni meg, s jellemző rajzokat bírni. Mindezt, te regényíró, könnyen megteheted. Támaszd fel nekünk a múltat, s a múltban nem csak az emberit, az általánost, de azt is, mi oly sajátos, hogy csupán a művészileg előállított részletek miatt válik századunknak egészen más szelleme miatt, megfoghatóvá, érdekessé s lélektanilag igazzá. Erre a drámairó a szűk formák bilincse miatt nem ajánlkozik, de a te széles jogaid által uralkodhatol a hajlitha- tatlan, s a művészet tégelyébe nehezen olvasztható anyagok felett is. Teremts):! tehát vissza a múltat a történetírónál hűbben, mert művészileg.“ És a regényíró képes lehet mindezeknek a regény különböző fajai áltál megfelelni. Kicsinyes események képezték kezdetbeu az el$ő regények tárgyát, s most az emberiség legfontosabb kérdései nyernek benne költői megoldást. A regény ma már nem elégszik meg a hétköznapi események puszta elbeszélésével, sem nem gyönyörködteti olvasóit a rablók, banditák és kóbor lovagok változatos küzdelmeinek
