Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
57 szinüségóvel, az üzletember puritán, száraz pontosságával; a másik feltalálással, tulzás és csillogással, egy spanyol kalandor és lovag nagylelkűségével; az egyiktől fönmaradt Robinson Crusoe, a másiktól Don Quijote. Mert Robinson először is valóságos angol, ki ösztöneiben egészen megrögzött, mint az Angolországban ma is látható matrózainak és telepítvényeseknek fajában; elhatározásaiban heves és nyers, szivében a biblia híve és egészen protestáns, képzelnie és lelkiismerete tompa erjengésben van, mely tulajdonságok meghozzák végtére is a megtérés és kegyelem válságát; továbbá erélyes, makacs, türelmes, fáradhatatlan, munkára született, a kontinensek lakhatóvá tételére és gyarmatosítására alkalmas képességgel birt, mert ezen egyén a nemzeti jellemvonás mellett az emberi lét legnagyobb megpróbáltatását tünteti föl és az emberi találékonyság legfőbb lényegét, az egyént úgy mutatva be, midőn az civilizált társadalomból kiragadtatva és a feltalálásra kényszerítve saját ereje által annyi mesterséget és iparágat létesít, melynek jótéteményei körülveszik őt, mint a halat a víz, folyton és tudtán kívül. — Hasonlólag Don Quijote-ban, önök megtalálják először is a lovagias és beteg szellemű spanyolt, milyenné öt nyolc század keresztes hadjárata és túlhajtott ábrándozásai tették, de azonfelül az emberi történelem örök személyiségét is, ki nagyszabású idealista, fenséges álmadozó, de sovány és roncsolt; vele szembeállítva a hatás emelésére, a józan, földhöz ragadt, mindennapi és nyers Sancho Pansa.“ (Tain H. „Eszmény a művészetben“ 47—48. oldal.) A mély és tartós jellemvonásokat feltüntető irodalmi művekről mondja, hogy : „Ilyen fajtájú művek túllépik a századot és népet, mely azokat létre hozta. Átlépik az idő és tér rendes határait; megértetnek mindenütt, hol gondolkodó emberek vannak; népszerűségük elpusztíthatatlan, tartalmuk végtelen“ (Tain H. idézett műve 51. oldal.) Ha Tain fejtegetéseit szem előtt tartjuk, regényirodalmunkban olyan regényt melyről elmondhatnék, hogy közkincset fog képezni, nem találunk. Jókai „Az új földes úr“ című regénye közelíti meg a magas mértéket, mert benne a sajátos faji jelleg feltiintésével, oly alakokat teremtett meg, hogy műve, mig magyar lakik e hazában maradandó becsű lesz.
