Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
59 annál inkább «ly böcsiiletés hivatalban“.1) Ennek a közbenjárásnak meg is lett az eredménye. Apafi már. márez. 25-én kegyébe fogadta Teleki Mihályt, megerősítette a kővári kapitányságban s egyszersmind azzal bízta meg, hogy szintén megtért Bánffy Dénessel együtt nézzen utána, mehet-e valamire a Becsben időző Kászoni atya.1 2) Megvolt ugyan a kegyelem, de Telekinek és elvtársainak arra is kellett gondolni, hogy kéréseikkel még egyszer megkeressék a bécsi udvart. Miután már lejött Szath- márra Kászoni jezsuita azzal a megbizássel, hogy a bujdosókat a béketárgyalások szükségéről meggyőzze s egyúttal az immár megadott annestia után Apafi is sürgette a meghódolást : kérték a nádort, eszközölje ki a császárnál, hogy az ő befolyására az erdélyi adó, melyet a portának kell beszolgáltatni, 15 vagy legalább 25 ezer aranyra szállíttassák, a török behódoltatás szűnjék meg Bihar, Kraszna, Közép és Belső Szolnok megyékben, valamint Doboka és Kolozs megyékben is, Teleki és társai ne csak ősi, hanem Kemény János ajándékozta birtokaikat is megkapják. Az amnestiát Kemény Simon is nyerje meg. Rendelje meg a császár Kobbnak és a többi erdélyi várparancsnokoknak, hogy őket sem javaikban, sem személyükben meg ne károsítsák s adjon bizonyságlevelet nekik a hűségben való megmaradásukról. A kolozsváriak sérelmei orvosoltassanak s ne engedje ő felsége, hogy azon várak, melyekben német őrség van, török kézbe jussanak.3) Ez volt jó formán az utolsó lépés, melyet a bujdosók együtt tettek. Erre sem kaptak — úgy szólva — semmi megnyugtató választ; nem volt más tenni valójuk, mint minden habozás nélkül elfogadni a felajánlott kegyelmet. Teleki sem tehetett máskép, hiszen már Apafi kegyelmét megnyerte. A mily tántorithatlan liive volt Rákóczynak, majd Kemény Jánosnak, ép oly hűséges szolgája lett Apafinak is. Ezzel az ő élettörténetének egy uj szakához értünk. Lássuk tehát, mint halad az emelkedés utján a kővári kapitány, mint jut a hatalom birtokába. 1) Gr- Kémény I- Érd- tört- er. lev- XIII. k2) Érd- Orsz. Emi- XIII- 224, 226. 113) U- o- XIII- 229 - 235- 11.
