Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901

18 csigán kötéllel felvonni a szegény katonáknak.1) Mennyi szenvedést kellett kiállani mindenkinek; jutott belőle bőven a fejedelemtől elkezdve egészen az utolsó székely pixida- riusig. Rákóczy is úgy tett, mint hajdan Hannibál, ember nem járta utakon, zord időben vezetvén hadait, csakhogy a kettőjök által elért eredmény össze sem hasonlítható. Kimerülve, elcsüggedve ért a had a havasok lábához a lengyel földre. A lengyel had nem mutatkozott, a főerő — mintegy 30.000 ember - Danczig mellett táborozott, csak Krakkó alatt volt mintegy 5—6 ezernyi had. Eddig tehát semmi ellenállás, de a lengyel dissidensek csatlakozása is, mit Rákóczy remélt, elmaradt, miután köztudomású lett, hogy a fejedelem a királyság elnyeréséért fogott fegyvert. Február 2-án érkezett meg az erdélyi had Strybe, 7-én Podolinba, hol a kozákokkal egyesült, s mintegy 10,000 főre növeked­vén, Krakkó felmentésére sietett; útközben meghódoltak Lemberg, Przemysl városok. A fejedelmet hiába akarták fel­tartóztatni Szelepcsényiék, mint a császár követei; de ha nem végezhettek nála, végeztek azokkal a lengyelekkel, a kik titokban vagy nyíltan az erdélyi fejedelemmel rokon­szenveztek. Elidegenítették valamennyit Rákóczy tói s ez egyelőre elégséges eredmény volt. Az erdélyi had a kozák és oláh csapatok kíséretében márczius 28-án ért Krakkó alá. Eddig jó formán semmi ellenállás nem mutatkozott, leg­feljebb itt-ott ha volt némi csete-paté. De a lengyelek sem jöttek meghódolásra, hanem erélyes ellenállásra készültek. Rákóczy pár nap múlva páratlan fénynyel tartotta meg bevonulását a fővárosba s csupán ennek elfoglalásában talál­juk meg az okot, a miért télviz idején vállalkozott a roppant terhekkel járó hadjáratra. A fejedelem birtokába vevén a fővárost, azt hitte, hogy túl esett minden bajon, pedig feje felett más terhes fellegek kezdettek tornyosulni. A porta rettentő dühös lett, a mint a Rákóczy elmeneteléről értesült, mely tudta és engedélye nélkül történt. Fenyegető levelet íratott Rákóczynak s ezzel Török János lóhalálában sietett a fejedelem után, mert a porta kimondotta a döntő szót, hogy ha az a hadjáratról vissza nem tér, trónját veszíti.2) 1) Szalárdi 298-, 299. 11. 2) U. o, 300—302. 11. — Szilágyi S* 178-181. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom