Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896
101 szos fekete bakacsinnal Vontak be. A halott fejénél két pánczélos vitéz állott, egyik sötétfekete pánezélban és fegyverzetben kezében fekete zászlóval, a másik czifra pánezélban és fegyverzetben kezében aranyos zászlóval, melyen egyik felől a halott czimere, más felől sirirata volt. A meghalt rokonsága is helyet foglalt a ravatalnál, hol a szokásos egyházi szertartást megtartották, s azután megindult a gyászmenet. Elől haladtak a deákok, papok, azután a trombitások, síposok, utánok a gyászolók hintói, a vezetékparípák, ezeket követte a két pánczélos vitéz, kik közül a fekete pánezélba öltözött lovag a fekete bakacsinnal bevont paripán, a másik czifra szerszámos lovon ült. Ezek után jött a test s a nők hintói. A sírba azután a holttesthez tették az összerontott fekete kardot és zászlót, mig az aranyos zászlót a templomban függesztették fel. A nők temetése hasonló volt, csakhogy' trombitások, síposok, felöltöztetett lovak nem voltak. A temetést a tor követte, mely a legnagyobb csendben folyt le. A tizenegyedik czikkely, mely „Az erdélyi régi tisztességekről“ szól, jóformán egy kis történetet foglal magában.1) Tartalma az erdélyi tisztviselők ismertetése. A szabad erdélyi fejedelemség korában kiváló helyet foglaltak el az ország főgenerálisa, a váradi generális, ki a Részeket s a székelyek generálisa, ki a székelységet vezette. A váradi generálist a fehérmegyei főispán, a székelyeket az udvarhelyszéki főkapitány helyettesíthette. A főgenerális után következett rangban a főkanczellár, az országos kincstartó és a statusok praesidense (a rendek elnöke). Minden megyében két főispán volt, hogy ha egyik hadba ment, a másik hon maradhasson. A Székelyföldön főkirálybirák és főkapitányok voltak megfelelő segédhivatalnokokkal (vicekapitány, vicekirálybiró, nótárius stb.)*) Apor ezután felsorolja, kik voltak Rákóczy felkelésekor az ') Apor munkái 411—414. 11. 2) A főkirálybiró a polgári, a főkapitány a hadi ügyeket intézte.
