Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896
102 — említett tisztviselők. Ezek között találjuk Csik-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányát gr. Apor Istvánt és főkirálybi- róját Henter Benedeket is. A székely katonaság kétféle volt u. m lófő (huszár) és darahont (gyalogos). A táborba szálló hadból úgy a főkapitány, mint a főkirálybiró, ha a főkapitányt helyettesítette, menthetett fel bizonyos számút legfeljebb 100-at. Bizonyos faluk hadnagyságot képeztek, melyet a katonaság minősége szerint lófő vagy darabont hadnagy igazgatott. A nemesség külön hadnagyok alatt állott. Apor a tizenkettedik czikkelyben, melynek czíme „Az erdélyi régi esküvésről és szitkozódásról, alázatosságról,“1) a régi és mostani szitkozódásokat hasonlítja össze. Az újság, a módi utáni kapkodás ebben is meglátszott s a meghonosodó szitkok az erkölcs és vallási élet bizonyos lanyhulását is jelentették. Érdekes az is, mit Apor a régiek alázatosságáról is mond. Példákat hoz fel arra, menyire meg volt a szívélyes barátság a különféle állású emberek között. A székelyek generálisa és fehérmegyei főispán nem szégyenli a kézdivásárhelyi vargát sógornak czí- mezni. Petki István a leánytestvérének egy oláh pakulártól született fiát csíki lovas hadnagygyá teszi.2) Petki Farkas ifjú korában — noha előkelő családból származott — a csicsai egyszerű székely asszonyokat nagy vígassággal vitte be a Csíkszeredái vásárra. Apor Lázár, az Apor Péter nagyapja, szegény bocskoros embert majdnem főhelyre ültet, mert az illető régi nemességét nagyra becsülte. Apor ezzel elvégezte Erdély régi állapotának rajzát s miután kimútatta pontról-pontra a régi szokások megtartásának előnyeit, s kitüntette egyszersmind a jelen gyarlóságait, meg nem állhatta, hogy még egyszer ne összegezze munkájának czéljat. „Gondolod talám — úgy mond —• ez az utolsó két-három históriácska nevetésre való ; de bizony nem nevetésre, hanem vagy oktatásodra vagyon, kedves x) Apor munkái 414—421. 11. 2) Petki István testvérének, a Petki Farkas leányának egy oláhval való megszökését irja le Jókai: „Petki Farkas leányai“ ez. elbeszélésében.
