Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1890
az általános műveltség elemeit megadni s a felső iskolába előkészíteni. — Egyébiránt az életnek is szolgál a görög. Ha valaki, mint Széchenyi István is tette, férfi korában akarja megtanulni a görögöt, könnyen megteheti, csak a keretet tölti be, melyet az iskolai oktatás adott volt meg. Más fontos ok is ajánlja a görög tanulmányokat. Az irodalmak értékét a nemzeti alapon nyilvánuló eredetiség szerint mérlegeljük; pedig ránk nézve az utánzás veszélye könnyen beállhat a modern, s ebben különösen a német irodalom részéről; mig költészetünk egyik legkiválóbb alakjának, Arany Jánosnak, ki egyszersmind a legnemzetibb költőnk, egész műveltsége az ó-classicai talajban gyökeredzik. Természetes, hogy nem nézhette szó nélkül a mozgalmat a budapesti philologiai társaság sem, mely első sorban a görög-latin irodalmi tanulmányok mivelése és terjesztése czéljából szerveződött. A miniszterhez felterjesztett emlékiratban a választmány kifejezi aggodalmát a reform iránt. Fölfejti, hogy a görög classikai stúdiumok voltak felvirágoztatói az újabb irodalomnak. Rámutat a legnagyobb magyar költőre, Aranyra, kire az újítás ellen megindult küzdelem hívei büszkén hivatkoztak s ki nagyságát részben a gö- íög remekírók tanulmányozásának köszönheti. Kéri a közoktatásügyi kormányt, ne csökkentse a görög tanulmányokat, hanem nemzeti mivelődésiink jövőjére való tekintettel tegye még behatóbbá. Ha mégis valósulnia kell a reformnak, ez ne történjék a gymnasiumi görög nyelvi oktatás teljes kizárásával vagy facultátivvá tételével, Mielőtt a törvényjavaslat végleges alakot nyert volna, Csáky Albin miniszter 1890. márczius 24 , 25-re és 26-ra görögnyelvi értekezletet hivott össze, melyre mély tapintattal, az ellenkező nézeten levők sorából is többen hivatalosak voltak. Az értekezlet hevesen folyt le; 1-ső és 2-ik nap legtöbben ellenezték a miniszter tervét, s midőn ez kinyilatkoztatta, hogy szándékától elállani nem fog s egyúttal a 3-ik napi tanácskozás tárgyául azt a kérdést tűzte ki: miféle tárgy lépjen a görög helyébe, lehetőleg oly módon, hogy az intézkedés által a reáliskola és gymnasium közelebb jusson egymáshoz : a hevesebbek, mint Szász Károly, Szily Kálmán, Hajnik Imre, König Gyula kijelentették, hogy a további tanácskozásra meg nem jelennek. A 3-ik napi értekezleten abban állapodtak meg, hogy a görögöt helyettesitő tárgy a magyar irodalom s a rajz legyen, s hogy a görög irodalom magyar fordításokból behatóan taníttassák.
