Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1885
— 50 Zene, 3 óra. A gymnasiumi ifjúságból azok, kik a zenére beiratkoztak volt, két szakaszban tanulták a zenét. I. szakasz : hangjegy olvasás, lépték gyakorlása, ujj-gyakorlatok. II. szakasz : köny- nyebb darabok a nemzeti, classicus és egyházi zenébó'l vonó hangszereken, később fogások és lépték gyakorlása fúvó szereken is. A zenetanitás márczius 15-én félbeszakadt. Addig vezette Hon terth János. Gyorsírás, heti 1 óra. A levelezési gyorsírás Gabelsberger- Markovic3 rendszere nyomán. K. k. Hegedűs Ferencz: A gyorsírás gyakorlati tankönyve. Tanitolta : G 1 ó s z Miksa. IV. írásbeli magyar feladványok. V. o s z t á 1 y 1. Az ősz. 2. A tanuló ifjú komoly feltételei a tanév kezdetén. (Elmélkedés szépirálytanilag fejtegetve.) 3. A ki ifjúságában nem tanul, vénségében megsiratja. (Irálytani fejtegetés.) 4. A tél falun. (Leírás.) 5. Minő viszony van az egyház és állam közt ? (Fejtegetés.) C. A kikelet, mint a feltámadás jelképe. (Hasonlítás.) 7. Az élet hosszú harcz, rövid béke ; a halál rövid harc.;, hosszú béke. (Fejtegetés szép prózában.) 8. Gondolatok a tanév végén. (Elmélkedés.) VI. osztály. 1. Szondy György, mint drámahős. (Jellemzés.) 2. Szorgalom és szerénység legszebb ékei a tanuló ifjúnak. (Fejtegető próza.) 3. Tettekben, nem pedig hangzatos szavakban nyilvánul a hazának igaz szeretete. (Fejtegető próza.) 4. A természet tavasza, mint a feltámadás jf lképe. (Fejtegető próza.) 5. Jelle- meztessék Shakespeare „Coriolán“ czimü tragoediájának czimhőse. 7. A kereszténység megalapításának hatása Magyarországon. VII. osztály. A természet négy szaka s az emberi négy életkor közötti párhuzam. (Költői hasonlítás.) 2. A lemenő nap és a haldokló jámbor. 3. „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép mivel csoda dolgokat.“ Berzsenyi. 4. Arany János „Ágnes asszony“ czimü balladájának fejtegetése. 5. „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.“ 6. Nagy Károly császár és Szent István (történeti párhuzam). 7. A történelem tanulásának haszna. Vili. osztály. 1. Ki volt Pázmány és minő hatást gyakorolt a magyar irodalom fejlődésére? (Értekezés.) 2. A lélek halhatatlan ságábani hit legbiztosabb alapja a miveltségnek. (Bö'cselmi értekezés.) 3. Minő erkölcsi haszon háramlóit a magyarokra a kereszténység fölvétele által. 4. A természet tüneményeiben Isten jósága nyilatkozik az emberekhez. (Értekezés bölcseleti alapon.) 5. Minők voltak hazánkban a miveltségi viszonyok a Hunyadiak korá-
