Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
11 Az újabb csillagászat, mert talpkövét képezi, azt tanitja: hogy a Nap nem utazik, hanem áll. Hogy történik tehát, hogy mégis a Nap útjáról beszélünk? A Nap körútja csak látszólagos és onnan származik, hogy Földünk, mint bolygó, a bolygó-rendszer középpontját képező Napot évenként megkerüli. A nagy távolság miatt a Napot nem a középpontban, hanem Földünk pályájának ellentétes pontján látjuk és a mint Földünk, tengelye körül is nagy sebességgel forogva, elébb halad, hasonló gyorsasággal a Napot látjuk előre nyomulni, épen úgy, mint ha egy kör átmérőjének egyik végét előre toljuk, a másik vége is ugyanazon irányba, ugyanazon gyorsasággal előnyömül. A Nap elé- nyomulását különben az által vesszük észre, hogy hátterébe másmás csillagcsoport lépik bé. Azt a csillagcsoportot, mely a hátterét képezi, nem látjuk, mert hatalmas fényével elnyomja; de azt, melybe nem sokára belépik, sőt néha a hátterét képező csoportnak is egy részét, lenyugvása után a lenyugvás helye felett szemlélhetjük. Egy hónap múlva a hátterét már ez fogja képezni és ismét más csoportot látunk a láthatár nyugati része felett; mig a 12 hónap alatt tizenkét ilyen csillagzat sorakozik bó a hátterébe. A melyik most a Nap hátterét képezi, az egy fél év múlva a Föld hátterébe jut és éjszakáinkon, azaz mikor Földünknek ez a része, melyen lakunk, a naptól elfordul, látni fogjuk. Ezen 12 kiváló csillagzat alakjaiban már a régiek (a Chal- deusok) állatok alakjait vélték felismerni és ezek neveivel jelölték meg; az égen egy egész övét képeznek, melynek á 11 a t ö v nevet adtak.*) Ebben az övben képez egy finom körvonalat a Nap centruma által évenként leirt út, melynek eklyptika a neve és a mely mind a mellett, hogy centrumául a Föld középpontja szolgál, nem esik össze az egyenlitővel, hanem ehez 23° 27’ és 30”-nyi tekintélyes szög alatt hajlik és két ponton — a tavasz és öszpontokban -- átmetszi. *) Neveik magyarul is versbe vannak foglalva a köv. módon: Kos, Bika, Kettős, Rák, az Oroszlán és arató Szűz, Mérleg után Ollós (Sorpio) Nyilas, Bakk, Kanta (Vizentö), Halakkal. Régente a hónapok neveit ezekkel jelölték, a szerint t. i. a mint egyenként a Nap hátterébe léptek ; márczius havában a Kos lépik a hátterébe, áprilban a Bika, májusban az Ikrek ___, azért ezeket Kos-, Bika-, Ikrek stb. havának n evezték. A hat első tehát a mi nyári félévünkben szolgál háttérül, a hat utóbbi a téliben ; a Földre vonatkozólag épen megfordítva, 2*
