Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
E rendszer második főtényezöje szintén a tavaszponton átmenő délkör, tékát kiinduló pontja ennek is a tavaszpont. A méretek nevei a Földre vonatkozó rendszerben használatosokkal azonosok; azt mondjuk ugyan is, hog}7 ennek vagy amannak a csillagnak a szélessége és hossza. Hogy a Nap szélessége mindig = 0°-kal, az nagyon világos; mig a hossza 0°-tól 360°-ig növekedik évenként. A földr. szélesség és hosszúság meghatározási módjainak megismerésénél, ezen második rendszert könnyen nélkülözhetjük; épen ezért ne is foglalkozzunk részletesebben vele, mert föté- nyezöjének megismerése czélunkra elegendő. Még csak az volna megemlítendő, hogy e két rendszer daczára a czél azonosságának egymást nem teszik fölöslegessé, sőt ellenkezőleg a köztük lévő szoros kapcsolat folytán egymást elősegítik. 3) A harmadik rendszer, melylyel legfőképen meg kell ismerkednünk, a Föld minden egyes pontjára külön alakítandó, tehát nem egyetemes természetű, mint a két előbbi. Ez az úgy nevezett horizon (látkör) rendszere, melynek az eddigiek után csak nevéből is ki lehet venni, hogy fötényezője a körlapot képező láthatár, a melyről tapasztalatból tudjuk, hogy középpontját mindig a szemlélő álláspontja képezi, valamint azt is, hogy az álláspontunkon tetőirányoson keresztül menő egyenes tengelyéül szolgál, melyet kellőleg meghosszabbítva az égnek legmagasabban látszó, úgy nevezett tetőpontját vagy zenithjót szúrja át. A csillagászat ezt a láthatárt látszólagosnak nevezi, mert az égi testekre vonatkozó vizsgálódásoknál valódilag más szerepel, melyet tehát valódinak nevez, pedig csak képzeleti úton lehet a látszólagosból eléállítani. Ha ugyanis a látszólagos láthatárt képzeletben bésűlyesztjük a Föld középpontjáig olyan módon, hogy a szemlélő a Föld centrumába jusson, de a besülyesz- tett körlap előbbeni fekvéséhez párhuzamoson maradjon és meg- nagjútjuk, hogy az egész Földet szelje át, akkor a felvett hely valódi lát határj át előállítottuk. Ha tekintetbe vesszük, hogy e kettő távolsága épen a Föld félátmérőjével — kerekszámban 860 földr. mfldel — egyenlő, mely az égi testek távolságához képest csaknem elenyésző csekély, akkor a „valódi“ jelzőben csillagászati szempontból ellenmondást nem láthatunk; de még is megfelelőbben lehetne „csillagászatiénak nevezni, mig a mási-
