Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
— 10 — sön szembeötlő módon lehet észlelni azon csillagoknál, melyek a láthatár alá soha sem merülnek és télen-nyáron látszanak ; melyekről azonban megjegyzendő, hogy a Föld különböző pontjairól tekintve többen vagy kevesebben vannak. Nevezetesen az egyen- litön lakóknak ilyenek nincsenek, mig a sarkakon csupán ilyenekben lehetne gyönyörködni. Említeni is fölösleges, hogy ennek a rendszernek, melyet saját nevén az egyenlítő rendszerének neveznek, ugyanaz a czélja az ég egyes pontjait és csillagait illetőleg, mint a Föld ugyan ilyen coordinata-rendszerének az egyes helyekre vonatkozólag, csak az elnevezésekben vannak különbségek. Az ég valamelyik pontjának vagy csillagjának a világegyenlítötöl ivfokokban mért távolát eltérésnek, declinationak nevezik ; ez tehát megfelel a földr. szélességnek és épen úgy, mint ez északi vagy déli lehet. Hogy mérése a felvett ponton — illetőleg az égi testen keresztül menő délkörön történik, az magától értetődik, de hogy fekvésének meghatározása teljes legyen, keresnünk kell azt is, hogy a rajta keresztül menő délkör milyen — illetőleg hány fok, perez, másodpercz távolságban metszi az egyenlítőt a tavaszponttól számítva. Az igy talált fokmérték megfelel a földr. hosszúságnak és az illető égi test egyenes emelkedésének, recta ascensiojának nevezik. Mig ez mindig kelet felé számítatik, addig a Föld rendszerénél (180°-ig) nyugati hosszúságról is lehet hallani. Ezen tényezők az ég egyes pontjaira vonatkozólag épen úgy állandók, mint földünk bármelyik helyének földr. szélessége és hossza, de nem igy van ez a csillagjaira vonatkozólag: a bolygóknak és a Napnak eltérése, valamint egyenes emelkedése, naponként tekintélyesen változik, sőt az álló-esillagok-é is folytonoson, de csekély mértekben. A bolygók egyenes emelkedése azon idő alatt mig a Napot megkerülik 0°-tól épen 360°-ra növekedik ; a Nap-é egy év alatt növi ki magát ekkorára, márczius 22-től a következő év márczius 22-ig. 2) Az egyenlítő rendszerének teljesen azonos rendeltetésű társát képezi az ugjmevezett eklyptika rendszere, mely csak abban különbözik társától, hogy fötényezöje gyanát az egyenlítő helyett az ég azon nevezetes köre szolgál, melyen a Nap nyugatról kelet felé nyomulva évenként körüljár, melyet a Nap utjának eklyptikának neveznek.
