Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880
18 hez vezető út előkészíttetnék Szapolyai Jánosnak. A trónhoz vezető legbiztosabb út Ulászló leánya kezének megnyerése leendett. Ugyde ezt elérni most, midőn a már Miksa felé hajló Ulászló részéről a Habsburgok örökösödése biztosítva van, nagy feladat. Tudhatta a Szapolyai párt, hogy czélt ez úton nem fog érni, és mégis fellépteti Jánost, mint leány kérőt. Szapolyai János kikérte Ulászlótól, leányának a csak két éves Annának kezét. Azonban kérése a Miksa örökösödése ellen tett határozott nyilatkozata mellett is, visszautasittatott. E szerint a Szapolyai párt által Miksa örökösödése ellen intézett támadás, nem a királyválasztási jog biztosítására, hanem János trónhoz vezető utjának előkészítésére lett irányozva. Hogy esik mégis, hogy az ekként megveretett, s megveretéséért boszus párt diadalra jutott az 1505 év őszén tartott országgyűlésen? Erre azt lehetne mondani, úgy, hogy nagy többségben volt. De ez nem áll, mert e párt jelentékenysége mellett is kisebb volt annál, sem hogy azzal lehetett volna kivinni azt, a mi csakugyan ki lett víva. Kellett tehát lenni valami más közvetítőnek; ezt pedig nem lehet egyébben keresni, mint abban a körülményben, mely szerint a nagy többség az idegen vérből származott királyokat hibáztatja az eláradt bajokért. És ez most animál természetesebb, mert Ulászló idegen, ki alatt pusztulásnak van kitéve az ország. Ez az, a mi a kudarczot vallott s e miatt zavargó Szapolyai pártnak malmára hajtotta a vizet, tetemesen elősegítvén az 1505-iki végzés szinre- hozatalát. Tekintsük meg röviden a rákosi végzést. Ulászló a kudarczot vallott Szapolyai párt zavargásainak le- esendesitésére 1505 Szt-Mihály napjára országgyűlést hirdetett. De ezen gyűlés nemcsak hogy kívánt sikert nem eredményezett az ő részére, hanem még, miután több főur, s köztük Bakacs Tamás esztergomi érsek és Perényi Imre nádor is a Szapolyai párthoz állottak, növelte a zavart; kiállítván egy, az országgyűlésen jelen volt urak és nemesek összesége által aláirt okmányt, mely a legmélyebben sérti Ulászlót és általában az idegen dynastiákat. Ezen, 1505 október 12-én létrejött rákosi végzésben a rendek kinyilatkoztatták: hogy, „miután az ország szétrongyolásának, gyengülésének és jelen csufságos pusztulásra jutásának főokát azon idegen s külföldi urakban, s királyokban találják, kik azt gyakor ízben kormányozták stb. stb.
