Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1874

IX. A XII. században kevés, mi emlékeinkben a székely nemzetről csak szórványoson is előfordul. Annyit látunk II. István harczaiból, hogy ezekben a székelyek az első csatarendet képezik. Továbbá, látjuk, hogy inig a vendégképen befogadott szász faj Szász-Sebest, Medgyest, Szebent és Kolozsvárit építi, s Erdélyben az ipar ágainak eddig nem látott lendületet ad: addig a székelyek védik a hazát a hódítás vágyó görög császárság ellen, majd pedig Kis-Ázsiában már ekkor megismerkednek a török fajjal, mely tőlünk a későbbi századokban annyi hősi vért és áldozatot kívánt.

X. A XIII. századnak sok csapását érzettük. II. Endre király alatt részt vett a székely nemzet is egyik keresztes hadmenetben, melyek ezen és a megelőző században a szentföldnek a hitetlen törököktől való visszafoglalását czélozták; azonban díjul a rósz kormányzás folytán Ínséget, nyomort és a mindent monopolizáló zsidók zsarolásait nyerte. Nekünk az arany bullára nem volt nagy szükségünk, éppen, mint a német lovagrendre sem, melyet Endre a Barczaságra betelepítvén, azt túlkapásai és a Székelyföldön is tett terjeszkedése miatt kevéssel utóbb az országból kiűzte. IV. Béla alatt a hírhedt mongol-tatár pusztítást kellett átélnünk. A borzasztó hordák által régi váraink is — mint Budvár—feldúlattak; de azután a sztléleki s más várak építtettek. Bélával fia V. István is ellenségeskedett, kit mint erdélyi kis királyt székelyeink hathatósan segítvén, tőle Aranyosszéket nyerték, melynek birtokában őket Kun László, kivel a tatárok ellen többször csatáztak, megerősítette. Ez időben építtetett nálunk a régi Mikóvár, a mostani szeredainak helyén, egy magyarhonból származott hasonnevű vitéz által.

XI. A XIV. században külebb tágul a nemzet történeti Iátkör. A vegyes házakból származott királyok alatt Magyarország még több oldalú érintkezésbe jött nyugat-felé a műveltebb Európával, kelet-felé közelebb jött nehéz küldetésének — Európának védfalul szolgálni a keleti barbarismus és pogányság ellen, — áldozatteljes megoldásához. A honvédelmi rendszer megváltoztával meging a székely nemzet kizárolagosabb vitézlői állása is; az eddigi lófő és gyalogrend mellett az ősiség behozatalával föl kezd tűnni nálunk is a kiváltságosok s evvel lassankint a hűbéresek osztálya; s jóllehet a társadalmi viszonyok ez alakulása tüzetesen a vármegyéken érvényesült, mégis érezhető nyomokat hagyott ezen civilizatio a szabad Székelyföldön is. A vajdák és székely ispánok gyakrabban változnak, javak, czimek és czimerek kezdettek adományoztatni, a polgári rend is képződni kezd, a ezéh-rendszer bejő, városok alakulnak, aranypénz veretik, az adózás bővebben szabályoztadk, gyarapodik a fényűzés, a régi spártai erkölcsök mindinkább kimennek divatból. A birodalom terjedett, tekintélye N- Lajos és atyja alatt is gyarapodott; de .mindez a nemzetnek igen sokba került. A székelyek kivált Moldva és Oláhország meghódítása körül, s a k«oi tatárok ellen szerzettek halhatatlan érdemeket. Volt mivel dicsekednünk; de valódi hasznunk és jutalmunk — az kevés.

XII. A XV. század első felét a hivtelenül uralkodó Zsigmond viszontagság teljes, és a másodikét a dicső Hunyadiak fénykora tölti ki. Az előbbi alatt ott küzd a székely Szucsaván, Nikapolynál és mindenütt; de nincs, a ki neki is viszont a keleti szélen az oláh és török gyakori rohanásai s kegyetlen pusztításai ellen segélyére siessen. Erdély nemzetei 1437-ben „unióra“ léptek, melynek főczélja az elhagyatottság e nehéz korszakában egymásnak kölcsönös védelme volt. A Hunyadiak korában jobban állt volna dolgunk, ha dicső fegyvereinket belülről nem tompította volna a magyar faj mételye, a pártoskodás; ha kívülről legnagyobb ellenségünk a török is nem akkor adta volna buzgó ifjú életerejének, az Alkoránbani fanatismusának s vitézségének legkitűnőbb próbáit. Elég Szt-Imrét, Vaskaput, Várnát, Rigómezőt és Belgrádot; Mátyás alatt pedig kivált a székely nemzetre nézve Moldvabányát, Belaradot és a kenyérmezőt említenem, hogy elgondolhassuk, mennyi áldozatba került más elleneinktől eltekintve csak a törökkel szemben is, a nemzeti létnek és honnak föntartása! Egyéb tekintetben Zsigmond kedvezett a polgári rendnek, városocskákat kiváltságolt részökre itt a Székely- földön is. Mondhatni, hogy tövisek közzé hullottak e nemű czivilizatiójának több termékenységre érdemes magvai. Hunyadi János telepítések által is kívánta fajunkat terjeszteni és gyarapítani; Mátyás pedig igazságot szolgáltatott a primőrök által elnyomott primipillusi és pixiddriusi rendnek. Áldás emlékezetökre!

XIII. A XVI. század vi 1 ágfontosságu eseményekkel nyílik meg. melyeknek kis székely nemzetünk nagyon érezte hullámcsapásait; s nem nagyitok, ha azt állítom, hogy c század eseményeinek nemzetünk erkölcsileg, társadalmilag és vagyonilag csaknem egészen martalékul esett. Kiviláglik ez az egyes nagyobb mozzanatok érintéséből.

Mindjárt nyitányul és igen rósz előjelül az olygarchák önkénye által kihívott székely Dózsa György izzó vastrónba jut. Aztán megfenyítette magát a székely nemzetet is a pórból lett Zápolya; ki tétlenül nézte el, hogy Mohácsnál régi ellenségünk a török önállóságunknak sírját megássa. Most jöttek a nagy vallási reformatio apostolai. A szászoknak az uj vallás, mely Szászországból indult ki, egyszersmind németnemzetiségi fogantyúul kínálkozott. Mi ezt nem gondoltuk meg, s nemzetünk a század szellemétől elkábit- tatva, minden uj reformátornak igazat adott; odadobta őseinek szt hitét és lelkiismeretét nyugtalan elmék