Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1870

törésre került a dolog. Amannak emberei nemcsak a hatalmas Balassát, Zsigmond főhadvezérét, bírták gazdag adományozással átpártolásra, hanem Moldva trónjára is Heraclides Jakab személyében oly vajdát segítettek, kitől, mint ferdinánditól, a székelyeknek nem kelle tartaniok. A terv, Erdély visszafoglalása vala az anyahonhoz.

Mig Balassa 1562. elején Zsigmond ellen indította hadait, addig gondoskodtak a székelyek fölültetó- seről is. Már január 7-ről irá Báthori Endre, Ferdinánd egykori vajdája, Miksának: a székelyek roppant adók által nyomatván, kevés fáradtsággal megnyerhetek; ők a királyasszony fia ellen föl fognak kelni.“ ’) Borsos Sebestyén pedig krónikájában, e mozgalom okai felől mondja: „1562. esztendőben a szé kelyek mind feltámadának ilyen szin alatt, hogy ők az ifjú János királyhoz mennének az ő szabadságoknak megnyeréséért; mert a király sok rendbeli szabadságukat vette vala el, az ő gyakorta való támadások miatt.“ ‘* 2) Székely Antal3) tehát és Balassa ügynöke, Baksai Tamás, több tekintélyes székelyt megnyertek. 4. nemzeten közelebb elkövetett sérelmek Ígért orvoslása mellett, nagyon kecsegtette székelyeinket (s ki ne is lelkesült volna azért?) Székelyék azon biztatása és terve: János Zsigmond buktával Ferdinánd alatt egyesíteni a magyar tartományokat! Ezen tervnek Balassa által Yalkai Miklós és Forró Miklós is meg voltak nyerve, kik előbb a székelyeknek Zsigmond-párti vezérei valának, s most buzgalmaik folytán a hadilábon álló székelység megtagadta a kiindulást Zsigmond részére, kinek hadait Balassa Hadadnál márczius 4-kén teljesen megverte vala. Azonban a budai basa és füleki bég amazt Magyarhon felől foglalkoztatván, Zsigmond teljesen a székelyek ellen fordithatá erejét. Vezére, Somlyói Báthory István, Val kait és Forrót elfogta, s igy a székelyeknek egyelőre nem vala vezérük. Mindazáltal a mozgalom már meg volt indulva. Székely-Udvarhelyre nemzeti gyűlés hirdettetett, melyen a nép fegyveresen és tömegesen jelent meg s elhatározta: hogy megcsonkított jogainak visszaállítására kéressék föl a fejedelem; egyszersmind esküvel fogadák, hogy régi szabadságuk elnyomója ellen fegyverhez is készek nyúlni.

Zsigmond május 14-kéa követséget küldött hozzájuk, melynek Ígéretei, úgy látszik, nem elégítette ki őket. A nép eltiport alkotmányát követeié, gálfaivi Nagy Györgyöt, Gyepesi Ambrust és Bán Andrást hadnagyokká választotta, s megindult. A néptábor a szintén elégűletlen és ferdinándi szászokhoz kűldé Antalfy Mátyást és Ember Pált Szebenbe, hogy csatlakozzanak; de a circumspectus szomszédok a követeket kiszolgáltatták a fejedelemnek. A segesváriak kitérő választ adva, részvét nélkül nézték a városon átvonuló tábort. Erzsébetvárosnál kétfelé válik a sereg; egyik Fehérvár, a másik M.-Vásárhely felé tart, s a vajai réten tábort üt. Itt hallják meg, hogy Maj'^th Gábor, Fogaras ura, hátok megett az üres ütött; mire a székely mvassag egy része visszaszáguld s Majláth seregét szétszórja. Az «-Jut o \j a AJf ebi itU V J i. tábor Szász-Régen, s Görgény táján éleséget szerzett. A marosvölgyi tétlenül táborozott, mert azon segély- hadakat várták, melyeket nekik Balassa Magyarhon-, Székely pedig Moldva felől ígértek hozni. A sors kijátszotta őket.

Meghallván a vajai tábor, hogy a fejedelmi sereg Tordáról megindult, a Holdvilágnál táborozó nagyobb táborral csatlakozni akar; de mielőtt tervét végrehajtható, Radák László, a fejedelmi sereg vezére és Pe.krí Gábor udvarhelyi főkapitány által a vajai megoszlott és indult serget meglepik; Bán hadnagy fogadja őket, de korán tágítván, a csatát elvesztő. A kisebb tábor szerencsétlensége félelem- s aggalommal tölté el a Holdvilágnál táborozó nagyobbat, s a fegyelmeden nép, a helyett, hogy a fejedelem 20,000-nyi hadával férfiason megmérkőzzék, Bán-féle vezéreiben sem bízva, ezeknek, Nagy- és Gyepesinek, kiszolgáltatásával vélt a rósz fordulatot vett ügynek mielőbb véget vetni. 4) így a sokoldalulag előkészített vállalat és forradalom igen röviden és méltatlanul végződök; de következményei századokra hátának ki...

A nép tűzhelyeihez távozott; de hátra volt a fekete leves. János Zsigmond a derék sereggel, mely óvatosan nyomul előre, ütját folytatja, mig a Székelyföld határánál, Segesváron, hova junius 20-ára gyűlés volt hirdetve, megállapodik. E gyűlésen minden főember és lófő (primőr és priraipillus) fejeukint, a gyalog (pixidarius) rend- és egyéb népből mindenik szék (kivéve Aranyosszéket, mely a forradalomban nem vett részt) részéről 16 képviselő örök hitlenség terhe alatt tartozott megjelenni. A gyűlés megnyílt, a nemzet előadá panaszait, mire Csáki István korlátnok névsort olvas föl, mely szerint szárhegyi Lázár István, Lázár János, Kornis Mihály, Farkas Pál, Bernád Ferencz főemberek, mint a békétlenség főokai; továbbá Geréb Benedek, Kátai Ferencz, Kátai György, András Márton, s egyebek, mint lázitók, foglyoknak nyilváníttattak s a görgényi és gyalui várba jutnak, honnan azonban néhány év múlva kiszabadultak! Nagy és Gyepesi karóba vonattak, az alsóbb rendű székelyek közül egy seregnek orra és füle levágaték.5)

*) Szilágyi Sándornál I. 346.

2) Gr. Mikó I. Erdélyi Történelmi Adatok. I, 18. 1.

3) Székely eredetű vitéz férfiú, ki Bornemissza Pál püspökünket Erdélyből kikisérte, s később Heraclides vajda seregét vezette s Moldvából működött a székelyek fölkeltésére. Torda Zsigmond 1557. nov. 13-ról Eperjesről Nádasdy nádorhoz irt levelében katonai erényeit ekkép festi. ,Ugv velem, hogy méltóságodnak eléggé ismeretes Székely Antalnak neve. Ez egy erős, fáradhatlan, sebes, kész lelkű és kezű vitéz, kit korunkban egyedülinek, vagy minden mások fölöttinek kell mondanunk, ki ama régi vezérek igazi vitézségét tündökölteti, kikre e vitéz nemzetének irói, a székelyek, oly büszkék szoktak lenni. (Epist, Procer. ül. 226—7 )

*) V. ö. Kő váry Erdély Történelme. III. 170. s követk. II. — Szilagyi S. Érd.’Története I. 346—7. 11.

V Erdélyi -Tört. Adatok. I. 20.