Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1990-03-01 / 2. szám

CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 1. — Olvassuk: Máté 20:17-19.

Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne el ne vesszen, hanem örökléte legyen.” (Ján. 3:16)

Mikor gyermek voltam, a böjti időszak azt jelentette nekem, hogy barátaimmal együtt abbahagytuk a cukorkaevést. Mikor serdülő ifjú lettem, a böjt arra indított, hogy spóroljak pénzt és húsvéti liliomot vegyek és vigyek a templomba egy meghalt testvérem emlékére. Most a böjt arra készíti szívemet, elmémet, hogy Jézus kínos szenvedéseire gondoljak, Nagypénteket lélekben a kereszt alatt ünnepeljem, húsvétkor pedig az Ö győzelmes feltámadásában örvendjek.

Visszatekintve, látom a böjti hetek mit jelentettek a számomra, ahogy nőttem, érettebb lettem. Kicsiny áldozataink gyermek és ifjú barátaim előtt és én előttem is Isten szeretet ét szimbolizálták, ki halálra adta egyetlen Fiát is a bűnös világ megmentéséért, meg jelképezte Jézus nagy áldozatának megértését.

Az által, hogy egy beszédes emléket állítunk valamely halott kedvesünknek, az ő földi és öröklétét áldjuk, ünnepeljük a Feltámadottban való hit által. Ahogy tovább növekszem a jó gondolkozásban és lelki életemben, minden böjti időszak új jelentőségét hozza el nekem, tovább gazdagít. Isten népe számára is drága alkalom adódik az Úr Jézus halálának és feltámadásának lélekben és igazságban való ünneplésére. Most erőteljesebb mondanivalója van az Úrnak számunkra arról, hogy Ő nem akarja egyetlen bűnösnek a halálát sem.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk, készítsd meg szívünket, hogy elfogadjuk az isteni szeretet és megváltás üzenetét, ha úgy látod, nem tettük volna még meg. Ámen.

— Isten kész beszélni hozzánk életünk minden állomásán. — Connie Wälder Smisek (Minnesota)

3