Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám

PÉNTEK, JANUÁR 12. — Olvassuk: Péld. 3:1-8.

„Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.” (Péld. 11:4)

Hosszú telünk volt, és rendkívül esős és hideg tavaszunk. Nem a legkedvezőbb idő a kerti munka elkezdésére. Azért én mégis megkezdtem a plántálást. Tapasztalatból tudom, hogy némely évben az ember hiába várja a tökéletes időjárási viszonyok bekövetkezését. Néha előfordul, hogy mire az ideális kerti munkára való idő eljő, már minden késő, mert a forró nyári idő küszöbén a veteménynek nincs ideje fejlődni.

Lelki értelemben mi Isten szőlőskertjének munkásai vagyunk. Míg a kertünk megmunkálásánál a saját vagy mások tapasztalatára vagyunk utalva, hogy eldöntsük a legalkalmasabb időt munkánk elvégzésére, addig Isten szolgálatában munkánkban mindig van egy mennyei tanácsadónk, Istennek Szent Lelke, aki mindig segít, midig tanácsol, soha cserben nem hagy. Isten tökéletességre hív bennünket, ha tanítványai óhajtunk lenni. E tökéletességet egyre jobban megközelíthetjük Krisztust felöltözve, a mennyei erő segítségével. Halljuk meg a Megváltó hívását az engedelmességre, hogy ne mi döntsünk soha, hogy alkalmas-e az idő vagy a hely a segítő testvéri szeretet gyakorlására, a Jézus megváltó kegyelméről való bizonyságtételre, hanem Ő. Lehet, hogy mi csak „öntözünk, a növekedést Isten adja”, de az öntözésre is Isten hív el. Légy hű benne!

IMÁDKOZZUNK: Urunk, bocsásd meg gyarlóságunkat, erőtlenségünket. Add a Te erődet mindenkor, hogy elvégezhessük a munkát, melyet ránk bíztál; mert a Te erőd a mi erőtlenségünk által dicsőíttetik meg. Ámen.

— Minden elmúlhat, de Isten segítő szeretete mindig megmarad. —

Darrell Eisenhauer (Illinois)

14