Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1990-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 4. — Olvassuk: 2 Kor. 5:16-21. „Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel.” (2 Kor. 5:20) Közeledünk húsvéthoz. A böjtnek ebben az időszakában gyakran csendesedek el és elgondolkozom a mi Urunk Jézus megváltó munkáján. Egész valómat áhítatos tisztelet járja át a mi Urunk tökéletes áldozata felett. Ugyanakkor mérhetetlen az örömöm, mert alkalmat kaptunk a szeretetben való szolgálatra és a teljes kiengesztelödésre. Krisztus követének lenni igen fon­tos feladat és nagyon nagy megtiszteltetés. Jézus azért jött, hogy megváltson bennünket. Nem kell-é mindenkivel megosztani ezt az evangéliumot? Lehet, hogy egyszer-másszor vonakodunk, mert ennek a világnak a dolgaival sokkal jobban el vagyunk foglalva, mint azokkal, akik tévelyegnek és nem tudják a Krisztushoz vezető utat megtalálni. Mindegyikőnknek fel kell használni azt a nagyszerű alkalmat, hogy elmondhatjuk min­denkinek: Krisztus mind ónkért meghalt! Legyen törődésünk: Hogy tudjuk mind ezt úgy megtenni, hogy mindenki személyesen találja meg Krisztust?! Isten már Krisztusban megbékélt a bűnös emberrel. Az embernek kell szívében megbékélni ővele. A megváltottak, mint Krisztus nagykövetei ezért vannak e vüágban, hogy a békéltetés szolgálatát végezzék a bűnös ember és Isten között. Felséges megbízatás. Hű légy benne! IMÁDKOZZUNK: Egek Hatalmas Királya, töltsd meg a mi lelkünket a Te Szent lelkeddel úgy, hogy hirdethessük a Te végtelen szeretetedet. A mi Urunk Jézusunk nevében kérünk. Ámen. — Kinek van ma szüksége az én bizonyságtételemre a Krisztus szeretetéről? — Montaldo Angiolina (Turin, Olaszország) 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom