Csendes Percek, 1989 (37. évfolyam, 6. szám)

1989-11-01 / 6. szám

PÉNTEK, NOVEMBER 10. — Olvassuk: Fii. 4:2-8.

„A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel.” (Filippi 4:5)

A legtöbb gond és aggodalom, amit az életünkben tapasztalunk a hozzánk legközelebb állókhoz való rendezetlen viszonyunknak a következménye. Időnként járhatatlan akadályhoz érkezünk, csalódottak leszünk és nem tudjuk, hogy menjünk tovább? Az elmúlt években egy kis gyakorlatot találtam, ami segített ezek között a körülmények között. Ez pedig az volt, hogy vettem egy darab papírt és arra felírtam annak a nevét, akivel éppen akkor nehézségeim voltak. A név alá leírtam annak a személynek minden jó tulajdonságát, ami csak az eszembe jutott. Amikor mindezt megtettem, elmondtam egy rövid kis imádságot, amiben Isten áldását kértem az illető életére és azért is imádkoztam, hogy legyen bennem is készség a köztünk lévő konfliktus megoldására a vele való megbékülésre.

Amikor a másik ember jó tulajdonságain gondolkoztam, békesség, megnyugvás fogott el és éreztem, hogy képes vagyok kedvesebb és sokkal szeretőbb magatartásra, állásfoglalásokra vele szemben. Gyakran ez a kis gyakorlat elég volt a béke helyreállítására és arra, hogy az érintkezés vonalai megnyíljanak.

Vajon van-e az életedben olyan körülmény, ahol javulást jelentene egy ilyen kis — ahogy én neveztem — „szeretet-papírnak” az elkészítése? Pál apostol nem hiába tulajdonított oly sokat a szelídlelkűségnek. Jézusra, az ő urára nézett, aki a szelídség példaképe volt, s aki szerint a szelídek öröklik a Földet.

IMÁDKOZZUNK: Drága Urunk, köszönjük Neked szeretteinket. Kérünk, áldd meg őket, védelmezd és sokasítsd meg a Te jóságodat, szelídséged bennük és segíts meg, hogy mi ezt lássuk is az ő életükben. Ámen.

— Gondolkozzunk a másokban lévő jóságon és szépségen.

Cathy Miller (Iowa)

12